Mit tesz egy unatkozó tanuló? Elkezdi firkálgatni a padot.

Kezdetben csak értelmetlenül húzgálja a vonalakat, kesze-kusza íveket húz, de akiben lappang egy csöppnyi kreativitás is, az hamar életet visz a firkákba.

Beszélhetünk egyetemről, gimiről vagy általános iskoláról, mindenhol van legalább egy olyan pad, szék vagy ajtó, amin egy diák otthagyta kéznyomát.

Miért lehet ez hétköznapi csoda? Ez nagyon egyszerű. Ha meglátunk egy szívecskét, eszünkbe jut a szerelem, egy konkrét személy, vagy a romantikus emlékek. Sikerélményt jelent, ha egy padba vésve rátalálunk saját monogramunkra esetleg nevünkre.

Megmosolyogtat egy vicces kép, egy humoros mondat, emlékeket idézhet egy szám, egy alak, és ezzel egy mosolyt, egy kis varázst csempészhet a napunkba.

Biztos vagyok benne, hogy mindenki találkozott már ilyesmivel. Persze a legtöbben rongálásnak minősítik ezt a fajta „művészetet”. Szerintem pedig csak nyomot hagynak ezek a „művészek” a következő generációk számára.

Sebők Judit - Fukszia Lumia 800 Nagykövet

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.