Eljött a nyár, a vizsgaidőszaknak vége és, sajnos, ennek a blog versenynek is lassan. Budapest most picit csendesebb. Reggelente nincsen a városba befelé dugó, bezzeg Balaton felé kilométeres sorok már péntek reggel. Nincs mese, eljött az "uborkaszezon" a fővárosban és mindenki lemegy a Balatonra, vagy valahova, ahol nincs ennyire meleg. Nincs is szebb látvány nyáron, mint a rengeteg fiatal, akik részegen andalognak Siófokon, a Petőfi sétányon éjszaka... Na de most nem erről akarok írni, hanem a vitorlázás csodájáról.

Ez már az utolsó bejegyzésem, amit a Balatonon ringatózva írok a Lumiá-n. Nyáron úgy tengetem a hétvégéimet, hogy a családdal lemegyünk Balatonra és hajózunk egyet a hétköznap fáradalmaira. Én ezt a néha pihentető, néha sportos tevékenységet általában összekötöm a produktivitással is és fotózok a hajón: a helyi regattát, hajókat, csak a vizet, vagy ami épp érdekesnek tűnik.

A vitorlázás nem a türelmetlen emberek sportja. Itt aztán tényleg van ideje az embernek végiggondolni az életét. Csodálatos érzés, hogy csak a szél viszi a hajót, nincsen ebben semmi robbanómotor, a világításon kívül köze sincs az elektromossághoz, és egy több ezer éves megújuló energiaforrást használ csak (a szelet). Nem kell nézned az órádat, senki sem zavarhat meg téged, mert órákig csak ringat a víz, süt a nap és, ha meleged van, csak beugrasz a vízbe, úszol egy kicsit, aztán visszamászol a hajóra. Ez az igazi élet nekem nem is kell más.

Yoooo Hooo! Ezzel a néhány képpel szeretném megköszönni azoknak, akik olvasták a bejegyzéseimet, és szép nyarat mindenkinek! :)

Forrai Ferenc - Fekete Lumia 800 Nagykövet

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.